Orbán Viktor magyar miniszterelnök a vasárnap délutáni évértékelő beszédében ismét egyértelművé tette a magyarság és a világ számára, hogy a kormány nem csupán folytatja, de további elemekkel bővíti és erősíti a nemzetközi színtéren is példaértékű családbarát politikáját. A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének (KCSSZ) elnöksége és tagszervezetei egyetértenek minden olyan kormányzati koncepcióval, amelyek segítik a magyar családokat a gyermekvállalásban. A vasárnap bejelentett 7 pontos családvédelmi akcióterv ilyen kezdeményezés. Az anyasági szerep társadalmi megbecsülésének erősítése és az idősebb korosztály szerepvállalásának támogatása a gyermeknevelésben, olyan intézkedések, amelyek eredményeként akár már pár éven belül is számottevően nőhet a születési szám a magyarság körében. A külhoni magyar családok gyermekvállalását segítő Köldökzsinór Program már két éve szolgálja eredményesen ugyanezt a célt.  A KCSSZ álláspontja szerint helyes volt a magyar kormány nemzetközi vitákat is kiváltó döntése a migráció megállításáról az európai-magyar közös határon. A bevándorlóországokban tapasztalható társadalmi feszültségek ismeretében csak remélhető, hogy ezt hamarosan azok a politikai erők is felismerik majd, akik a magyar családok erősítése helyett ma még a migránsok tömeges befogadásával képzelik el a hazai demográfiai problémák megoldását.

A romániai választók esélyt kaptak arra, hogy a hétvégi népszavazáson alkotmányos védelem alá helyeztethessék a házasság hagyományos intézményét. A házasság a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének állásfoglalása szerint kizárólag egy nő és egy férfi szabad elhatározása alapján jöhet létre. A házasság történelmi definíciója nem módosítható tetszés szerint. A családban az apaszerepet csak egy férfi, az anyaszerepet pedig csak egy nő töltheti be. Ez a gyermekek érdeke is, hiszen a fejlődésük alapja a szülői minta. A Kárpát-medencei családszervezetek ezért elutasítják az azonos nemű párok örökbefogadási és gyermekvállalási törekvéseit is. A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöksége és tagszervezetei arra kérik a romániai magyar választópolgárokat, hogy szavazzanak a hagyományos házasság védelmében az októberi népszavazáson.

Június 4-e, 2010 óta a Nemzeti Összetartozás Napja. A csodálatos magyar nyelv számos szavában fedezhetünk fel a jelentéstartalmakban mélyebb összefüggéseket is. Jó példa erre a tartozás szavunk, amely jelentéstartalma szerint kötődésként és egyfajta adósságként egyaránt értelmezhető. Tartozni valakihez, tartozni valakinek. Magyarokként összetartozunk, de tartozunk is egymásnak: tisztelettel, odafigyeléssel és megbecsüléssel. A Nemzeti Összetartozás Napja olyan ünnep, amelyen nem keresünk fel emlékhelyeket, nem koszorúzunk és nem ünneplünk. Ez a nap egyrészt a gyászé, hiszen 98 évvel ezelőtt olyan sebet kaptunk, melytől bármely nemzet elvérezhetett volna, másrészt viszont a büszkeségé is: változatlanul itt vagyunk Európa közepén, emelt fővel, sokszor ellenszélben is erősödve. Az elcsatolt magyarságot az elnyomó többségi uralmak, diktatúrák sem tudták felszámolni, ezért hisszük, hogy a globalizáció sem lesz képes kifogni rajtunk. A külhoni magyarok a legnehezebb időkben mutatták meg, miként lehet dacolni bármilyen erősnek látszó hatalmakkal a magyarságunkért, a megmaradásunkért. Erre a tudásra, tapasztalatra a nemzetnek most nagy szüksége van. Nem szabad hagynunk, hogy a magyarság eltűnjön az európai nemzetek csendben épülő, sötét kohójában. Ennek a jeles napnak, 2018-ban ez az egyértelmű üzenete minden Kárpát-medencei család és nemzetben gondolkodó hazafi számára.

Június 4-e, 2010 óta a Nemzeti Összetartozás Napja. A csodálatos magyar nyelv számos szavában fedezhetünk fel a jelentéstartalmakban mélyebb összefüggéseket is. Jó példa erre a tartozás szavunk, amely jelentéstartalma szerint kötődésként és egyfajta adósságként egyaránt értelmezhető. Tartozni valakihez, tartozni valakinek. Magyarokként összetartozunk, de tartozunk is egymásnak: tisztelettel, odafigyeléssel és megbecsüléssel. A Nemzeti Összetartozás Napja olyan ünnep, amelyen nem keresünk fel emlékhelyeket, nem koszorúzunk és nem ünneplünk. Ez a nap egyrészt a gyászé, hiszen 98 évvel ezelőtt olyan sebet kaptunk, melytől bármely nemzet elvérezhetett volna, másrészt viszont a büszkeségé is: változatlanul itt vagyunk Európa közepén, emelt fővel, sokszor ellenszélben is erősödve. Az elcsatolt magyarságot az elnyomó többségi uralmak, diktatúrák sem tudták felszámolni, ezért hisszük, hogy a globalizáció sem lesz képes kifogni rajtunk. A külhoni magyarok a legnehezebb időkben mutatták meg, miként lehet dacolni bármilyen erősnek látszó hatalmakkal a magyarságunkért, a megmaradásunkért. Erre a tudásra, tapasztalatra a nemzetnek most nagy szüksége van. Nem szabad hagynunk, hogy a magyarság eltűnjön az európai nemzetek csendben épülő, sötét kohójában. Ennek a jeles napnak, 2018-ban ez az egyértelmű üzenete minden Kárpát-medencei család és nemzetben gondolkodó hazafi számára.

A Székely Szabadság Napját 2013-tól ünnepli meg a magyarság a Székelyföldön, a Kárpát-medencében és szerte a nagyvilágban, amerre csak elhallatszik a magyar szó. Marosvásárhelyen, szombaton idén is több tízezer ember vonul majd fel a megemlékezésen. 1857. március 10-én végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten Bágyi Török János kollégiumi tanárt, Martonosi Gálfi Mihály ügyvédet és Nagyváradi Horváth Mihály földbirtokost. A kivégzett székely hősök az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját szerették volna ismét fellobbantani Székelyföldön. A mártírok Székely Vértanúk néven kerültek a magyar történelmi emlékezet képzeletbeli panteonjába. A Székely Szabadság Napja életre hívója a Székely Nemzeti Tanács. A kezdeményezés célja a megemlékezés és a székely összefogás erősítése az autonómia visszaszerzéséért. 

Mihai Tudose román miniszterelnök tegnap egy interjúban azt nyilatkozta, hogy a székely zászlók mellett azok is ott fognak lógni, lobogni, akik kitűzték azokat. A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége bízik abban, hogy minősíthetetlen kijelentése miatt a miniszterelnök mielőbb bocsánatot kér a megfenyegetett magyaroktól, de országának összes polgárától is. Ma Európában, felelős miniszterelnök senkit sem fenyegethet felakasztással. Románia népe a kommunizmus eltakarítását követően a demokráciára, nem pedig az állami önkényre és a politikai ellenfelek kivégzésére szavazott. Mihai Tudose ijesztő nyilatkozata megfélemlít minden békességben élni akaró embert. A Kárpát-medencei magyar családok arra kérik Mihai Tudose miniszterelnököt, forduljon vissza az erőszak felé vezető útról, mert az a biztos pusztulásba vezet. Ezt a múlt század nemzeti tragédiái kellőképpen bebizonyították. 

Tegnap este kikerült egy cikk egy online portálra, a címe „Magyar álcivil-határozó”. Ebben a KCSSZ-ről az újságíró ugyan csak három mondatot írt, de milyen hármat: egy sem igaz!  A KCSSZ éves tevékenységi összefoglalóit például a szerző önkényesen pénzügyi beszámolóknak minősíti, majd felrója, miért csak a tevékenységekről szólnak. Ügyes. Azért ha adhatunk egy tanácsot, legközelebb a pénzügyi beszámolót a „Közhasznúsági jelentések” fülecske alatt tessék keresni, és azért ott, mert ott van a helye.

Az elszántsággal párosuló tájékozatlanság eredménye az a fikció is, hogy a KCSSZ a NOE „alszervezete”, jelentsen ez bármit is. Az igazság az, hogy a NOE a tíz alapító egyike, ráadásul a bejegyzés sem mostanában, hanem még 2001-ben történt. Az pedig mindenképpen megható, hogy az újságíró önálló budapesti irodáért lobbizik a KCSSZ számára, de nagy tisztelettel kérjük, ne tegye: a nagyrészt határon túli tagszervezetink önkéntes alapon, otthonról, a budapesti adminisztrációs munkatársak pedig másodállásban és szintén a saját lakásukban dolgoznak. Köszönjük.

A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége elfogadhatatlannak tartja, hogy a Demokratikus Koalíció szerzett jogtól akarja megfosztani a határon túl élő magyarságot. Egy valódi demokrata számára nem lehet kérdéses, hogy a parlamenti képviselet minden magyar állampolgárt megillet. Annak a pártnak, amely ezt kétségbe vonja, nincs helye sem a magyar parlamentben, sem pedig Európában.  A külföldön élő franciák, olaszok, románok és portugálok érdekeit a törvényhozásban több szenátor és képviselő érvényesítheti. Az említett országokban a határokon túl élők szavazati joga megkérdőjelezhetetlen, elvételét még a legszélsőségesebb pártok sem mernék kezdeményezni. A határon túli magyar családok bíznak benne, hogy a magyar nemzet képes lesz elutasítani a DK politikai provokációját.